A Tenyésztési Tanács döntései, rendelkezései 2006 évben.

2006/001.

A HPK döntése alapján a tenyészthetőség feltétele az FDB vagy MKOE által kiadott 12 hónapos kor feletti csípőízületi diszplázia szűrési eredmény megléte fehér – egyéb színű párosításokat ezek után is csak diszplázia mentes ( normál, majdnem normál, enyhe )kutyákkal lehet folytatni. A döntés minden 2006. 01. 01. és utána született és tenyésztésre szánt pulira kötelező jelleggel érvényes.

2006/002

A HPK törekvéseinek eredményeként bevezetésre kerül, az un. Kontrolált Tenyészetek program. Ennek értelmében minden tenyészet, aki jelentkezik a HPK-nál tenyészhely ellenőrzésre, és az ellenőrzésen minden szempontból megfelelt, reklám lehetőséget kap és felkerül a Klub internetes honlapjára, mint Kontrolált Tenyészet. A HPK ezzel az intézkedésével is próbálja ösztönözni a tenyésztőket a tenyésztéshez szükséges feltételek megteremtésére.

2006/003

A tenyészthetőség kizárólagos feltétele a HPK tenyésszemléin kiadott tenyészthető vagy tenyésztésre javasolt minősítés. Ez azt jelenti, hogy a jövőben kiállításon szerzett minősítésekkel (nagyon jó ill. kitűnő) nem lehet tenyészteni a fajtát.

2006/004.

A tenyésszemlét a HPK által elfogadott bíró végzi és az új leíró jellegű bírálatot ( TSz 12. sz. melléklet) két de legalább egy tenyésztési tanácstag segíti. Az eredményeket a Puli c. Kiadványban kell nyilvánosságra hozni, ha aláírásával ezt a tulajdonos engedélyezi. Ezen bírálati rend, kötelező minden 2006. 01. 01.-én és utána született pulira és azokra az egyedekre, akik ez idáig még nem szereztek tenyészthető minősítést tenyésszemlén ill. kiállításon.

2006/005

2006-tól a HPK Tenyésztési Tanácsának döntése alapján, részletes leíró bírálaton kell részt vennie minden 2006. 01. 01.-én és utána született vagy ez idáig még a tenyésztés feltételeit nem teljesítő pulinak. A részletes leíró bírálat bevezetésének gondolata már igen régen megfogalmazódott bennem. Úgy gondolom mindenképpen szükség volt egy az eddigieknél sokkal több információt szolgáltató, minden fontosnak ítélt tulajdonságot ill. testtájat leíró bírálati rendszerre. Sajnos az elmúlt évek tenyésszemléinek bírálatai alapján elmondható, hogy nem minden esetben voltak részletesek, követhetőek és nem utolsó sorban egységesek a bírálatok. Az egységességet arra értem, hogy minden kutyát ugyanazon szempontok alapján kell bírálni, nem pedig egyes jó, netalán rossz tulajdonságait kell csak kihangsúlyozni. Minden kutyának megvannak a maga értékei és javítandó tulajdonságai. A bíró feladata, hogy ezeket felismerje, a tenyésztőé pedig, hogy ezekkel tisztába legyen, és ennek alapján válasszon párt kutyájához. Ez a részletes bírálati lap ezeket az igényeket próbálja kielégíteni, ezen kívül egy olyan mindenre kiterjedő adatokat szolgáltató dokumentum, aminek a segítségével az aktuális puli állomány küllemi alakulásáról rendkívül jól tájékozódhatunk. Segítséget nyújthat kan választáskor, az aktuális fiatal generáció bírálataiból következtethetünk apjuk örökítő profiljára is. Ezeknek a kívánalmaknak csak olyan bírálati rendszer tud megfelelni, ami egységes, minden egyednél ugyanazon szempontok alapján, ugyanazon tulajdonságokat vessz górcső alá. Mint ahogy a mellékletből jól látszik 27 tulajdonság ill. testtáj bírálatát, kell elvégeznie a bírónak. A tulajdonságok ill. testtájak sora, ha indokolt bővülhet, ennek eldöntése a HPK Tenyésztési Tanácsának jogkörét képezi.
A tulajdonságok leírása után a bírónak értékelnie is kell azokat. Az értékelés irányultság jelzéssel történik Amennyiben a bíró kiemelkedően jónak, ítél meg egy testtájat ill. tulajdonságot azt egy pozitív (+) jelzéssel illeti, ha megfelelőnek, átlagosnak ( ) jelzés nélkül hagyja, ha pedig hibás, rontó tulajdonságot talál negatív (-) jelzéssel értékeli az adott tulajdonságot ill. testtájat.
Ezen értékeléssel a tulajdonos előtt is tisztán láthatóvá válnak kutyája kiemelkedően jó ill. rossz tulajdonságai, vagyis párválasztáskor tudatosan lehet az adott rossz tulajdonság javítása érdekében, e tulajdonságban javító párt választani. A leíró bírálat után a bíró a standardot alapul véve eldönti, hogy az egyed Tenyészthető vagy Nem tenyészthető. A Tenyészthető egyedeknek kiadható a Tenyésztésre Javasolt értékelés is, ha ezt a bíró indokoltnak látja, és az egyed rendelkezik 12 hónapos kor feletti FDB vagy MKOE csípőízületi diszplázia szűrési eredménnyel. Tenyésztésre Javasolt besorolást csak olyan egyed kaphat, amely típusában, megjelenésében fajtájának reprezentánsa és semmilyen súlyos hibával nem rendelkezik.
A tenyésszemléinken utódcsoport felvezetésére is lehetőség nyílik. Ennek jelentősége a kiemelkedő tenyészállatok utódainak egy helyszínen való felvezetésében rejlik, hiszen ilyenkor jól megítélhető az adott tenyészállat örökítő profilja, az átörökített tulajdonságok homogenitása ill. heterogenitása is. Az utódcsoport bírálatban részt vehetnek kan ill. szuka egyedek is tenyészthető és diszplázia szűrési eredménnyel. Feltétele, hogy legalább 3 különböző alomból ill. különböző tenyészpartnertől származzanak a felvezetett utódaik, és ezek rendelkezzenek ( FDB, MKOE ) 12 kór feletti csípőízületi diszplázia szűrési eredménnyel ill. legalább, tenyészhető minősítéssel. Bírálat eredményeképpen kiadásra kerülhet a Kiváló tenyészegyed megtisztelő cím.
Ne felejtsük el, hogy nem a sokszorosan győztes kanok a legjobb tenyészpartnerek hiszen lehet, hogy pont azokkal a hibákkal rendelkeznek, amivel a mi szukánk is. Akkor jó és megalapozott a tenyésztés, ha javító hatást tudunk elérni az utódokban. Úgy gondolom, ehhez nyújt nagy segítséget a részletes Leíró jellegű Tenyésszemle/

2006/006

A bejelentett almokat a Klub hivatalos kiadványában tenyészetekre bontva nyilvánosságra hozza.

2006/007

Alomellenőrzést csak abban az esetben kell lefolytatni, ha színes (fekete, maszkos fakó, szürke) kutyától fehér kölyök születik, ezen kívül fekete, maszkos fakó vagy szürke x fehér engedélyezett párosításoknál minden esetben. Az ellenőrzést kijelölt tanácstag(ok) végezheti(k). Az alombírálatról jelentés készül, melyből 1-1 példányt a tulajdonos, és a Tenyésztési tanács kap. A kiszállás költségei a HPK-t terhelik.

2006/008

A rokontenyésztés mértékét a klub tenyésztési tanácsa szabályozza. A 62,5 % rokonsági fok feletti tenyésztést csak a Tenyésztési Tanács külön engedélyével lehet folytatni, különleges indok esetén ( ritka vérvonal fenntartása, kimagasló egyedek tulajdonságainak rögzítése céljából ).

2006/009

A gyakorlatban rokonsági fogalom az első 4 ősi sorra (oszlopra) korlátozódik. Ha csak az 5. vagy afölött lévő ősi sorban (oszlopban) találhatók azonos ősök, az egyedek nem tekinthetők rokonoknak (idegenek). Idegen tenyésztésként fogjuk fel azt is, ha a tenyésztésre szánt egyedek rokontenyésztettek de egymással négy ősi soron belül semmilyen rokonságban nem állnak. Ezeknél az egyedeknél a saját rokonsági fok nem adódik össze a párosítás elemzésekor. Ezek figyelembevételével a következő tenyésztési módokat különböztetjük meg:

a)Legszorosabb rokontenyésztés: amelyben a négy ősi sorban a közös ősök rokonsági foka 75-100% között található az egyedben. Pl: szülők gyermekükkel, vagy testvérek egymás között párosodnak. Testvéreknek tekintendők az azonos szülők különböző almaiból származó utódok is.

b)Szoros rokontenyésztés: amelyben a közös ősök rokonsági foka 62,5-68,75% között található. Pl: nagyszülő az unokával.

c)Tágabb rokontenyésztés: amelyben a közös ősök rokonsági foka 12,5- 56,25% között található. Ennél a tenyésztési módnál a 2. 3. vagy a 4. ősi sorban találunk közös ősöket.

d) Idegentenyésztés: amelyben azonos fajtájú, rokonság nélküli egyedek párosodnak egymással.

Majdnem minden kitenyésztett (újratenyésztett) fajta szűkebb tenyészalapból származik, ezért ha a rokontenyésztést választjuk elegendő a tágabb rokontenyésztést alkalmazni. Inkább a jól örökítő felmenőági ősök vérkapcsolata keresendő. A szoros rokontenyésztésből származó tenyészetekben gyakran vérfrissítésre van szükség, hogy a nem kívánatos tulajdonságokat heterozigóta formában tudjuk tartani.

2006/010

A HPK minden évben két főtenyésszemlét rendez egyet tavasszal, egyet ősszel. Ezeken a főtenyésszemléken van lehetősége a puli tenyésztőknek, hogy elbíráltassák kutyáik színkeresztezésre (fehér x egyéb) való alkalmasságát.

2006/011

A színkeresztezésből származó kölyköket Magyarországon kell tartani, és ha minőségük engedi tenyésztésbe, kell állítani.

2006/012

A Törzskönyvvel rendelkező, de a tenyésztésből kizárt kutyákról a HPK nyilvántartást vezet. A kizárt kutyák listáját a Klub hivatalos kiadványában folyamatosan közli.

2006/013

A Klub jelen szabályzata visszamenőleges hatállyal nem bír, azaz ha a fajtához tartozó egyedpár a tenyésztésbe állítás feltételeit a Tenyésztési Szabályzat hatályba lépése előtt már megszerezte, úgy minden további nélkül tenyésztésbe állíthatóak, utódaik számára a megfelelő igazolás (Származási Bizonyítvány) kiadható.

2006/014

Kovács Tibor javaslatára a tenyésztési szabályzatmódosításra kerül, azért, hogy összhangban legyen az alapszabállyal és az SZMSZ-el.
A módosítás a tenyésztési szabályzat 5.1 5.2 5.3 5.4 pontjait érinti.

2006/015

A tenyésztési Tanács elképzelései szerint 2007 őszén megrendezésre kerül az első Puli Fesztivál CAC cím kiadásával.

2006/016

A Tenyésztési Tanács döntése alapján a MEOE felé jelezzük, hogy 2007 évben mely bírókkal szeretnénk a puli fajtát bíráltatni a kiállításokon.
A tanács javaslatai:

Mészáros Mihály
Szabóné Iványi Katalin
Hódosi József
Dr. Hudák Péter
Kiss Antal
Dr. Sírkó Éva
Korózs Gábor
Korózs András
Dr. Jakkel Tamás
Udvardiné Lukács Ilona.

2006/017

A Tenyésztési Tanács 2007 tavaszán tenyésztői és bírói szemléletegyeztetőt kíván tartani a fajtát bíráló bírók részvételével a fajta egységes, legfőbb típusjegyeit előtérbe helyező szemlélet kialakítása érdekében.

2006/018

Döntés született arról, hogy a klubkiállítások katalógusába ezen túl bekerül melléklet formájában a nevezett kutyák származási lap másolata, ezzel is plusz információhoz juttatjuk a tenyésztőket.

2006/019

Bátor Zsuzsa tenyésztési tanácstag javaslatára, megvitatásra és módosításra került a tenyésztési szabályzat csípőízületi diszplázia szűrésére vonatkozó rendelkezése.
Ennek alapján a Tenyésztési Szabályzat 3. 1 bekezdésének kiemelt és aláhúzott része a következő képen módosul:
A HPK döntése alapján a tenyészthetőség feltétele az FDB vagy MKOE által kiadott 12 hónapos kor feletti csípőízületi diszplázia szűrési eredmény megléte. A fekete, maszkos fakó, szürke egyedeknél az állomány megnyugtató létszáma és genetikai sokszínűsége lehetővé teszi, hogy a szűrési eredmény legalább enyhe minősítésű legyen. Miután a fehér puli állomány vérvonala nagyon beszűkült, beltenyésztett ( jelenleg az állomány legnagyobb hányada Sivatagi Nótásra vezethető vissza ) ezért tenyésztésbe vonhatók a közepes minősítésű egyedek is. A klinikai tüneteket nem mutató súlyos minősítéssel rendelkező fehér puliknál a tenyésztési tanács dönt többségi szavazással arról, hogy a kutya tenyésztésben tartható vagy nem. A döntést elsősorban küllem, viselkedés, és vérvonal alapján hozza meg. Az elbírált és tenyésztésben tartható súlyos kutyákat csak diszplázia mentes ( normál, majdnem normál, enyhe ) minősítésű kutyákkal lehet fedeztetni / pároztatni. A fehér – egyéb színű párosításokat ezek után is csak diszplázia mentes (normál, majdnem normál, enyhe) kutyákkal lehet folytatni. A döntés minden 2006. 01. 01. és utána született és tenyésztésre szánt pulira kötelező jelleggel érvényes.

2006/020

A HPK Tenyésztési Tanácsa indokoltnak látta a standard fogak megítélésével kapcsolatos részének megvitatását és módosítását. Kizáró hibák, "e" pont.
2-nél több P 1, vagy bármely más fog hiánya, kivéve az M3 fogak hiánya.
Standard magyarázat.
"Egy P1 hiánnyal kitűnő is lehet, de győztes nem, két P1 hiánnyal már csak nagyon jó,. Ha három, vagy mind a négy P1 hiányzik, már csak jó a minősítés. Amennyiben P2, P3 vagy P4 esetleg M1, M2 fog hiányzik, a pulinak szintén csak jó minősítés adható ki. Az M3 fogak hiánya nem súlyos hiba, de győztes cím odaítélésekor, mint differenciáló szempont, feltétlenül figyelembe veendő. "

2006/021.

Kovács Tibor javaslatára, kiegészül a Tenyésztési Szabályzat 3.7. A mesterséges termékenyítés pontja. Kiegészül a sperma levétel és mélyhűtés aktuális elérhető lehetőségeivel.

2006/022.

A 2007.05.28.-án megrendezésre kerülő Puli Klub kiállítás bíróiról is döntött a Tenyésztési Tanács. A kiállítás bírói László István és Géczi István nemzetközi küllembírók. A kiállítás Best In Show programjának kommentátori teendőit Mészáros Mihály látja el.

2006/023.

2007.10.07.-én megrendezésre kerülő Puli Fesztivál programjairól egyeztetet a tanács. Az előzetes elképzelések alapján délelőtt zajlana a Puli Fesztivál, délután pedig az aktuális tenyésszemle. A bírálatokat az elképzelések szerint a közelmúlt nagy hírű, legendás tenyésztői végeznék, ezen kívül a nevezett pulik tulajdonosai is szavazhatnának az álltaluk legszebbnek ítélt pulikról. A bírálok felkérése folyamatosan zajlik. Szeretnénk, ha bemutatkoznának azok a pulik, akik az élet bármely területén különlegesek és a puli hírnevét és megítélését öregbítik szerte az országban. Legyen az munka, sport, szabadidős tevékenység. Döntés született arról is, hogy a Klub a résztvevőket költségtérítés mentesen vendégül látja hagyományos pusztai étkekkel (birkapörkölt, öreglebbencs). A fesztiválra a nevezés ingyenes lesz, de nevezni kell előre, mert katalógus készül amiben mellékletként szerepelni fog a kutyák származási lapja is.

2006/024.

A szemléletegyeztető bírálat 2007.03.31.-én a Budapesti főtenyésszemlén kerül megrendezésre. A metodikáját tekintve a leíró bírálati lap tulajdonságait követve kapcsolódna a tenyésszemléhez. A tenyésztési tanács tagjai vállalják, hogy biztosítanak a szemléletegyzetőre olyan pulikat, akikkel jól érzékeltethetők bizonyos kívánatos ill. nem kívánatos tulajdonságok, alakulások. A Klub meghívót küld minden olyan küllembírónak, aki fajtát bírálja ill. a közelmúltban bírálta.

2006/025.

2007 év tenyésszemle bírói:

vissza a tetejére    vissza a menübe